I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK:

Amikor megvásároljuk az anyagot, vegyük figyelembe, hogy ellasztikus, vagy nem rugalmas anyagot javasoltunk Önnek. Amennyiben ezt nem tartja be, a szabásminta mérete nem lesz megfelelő.

Fontos kérdés, hogy mennyi anyagot vásároljunk egy modellhez. 150cm széles anyagból általában egy felsőrésznél meg kell venni egyszer a hosszát és az ujja hosszát, nadrágnál pedig egyszer a hossza, plusz 30cm elég lesz.. Amennyiben az anyag keskenyebb, vagy szélesebb, ennek megfelelően vegyünk kevesebb, vagy több anyagot. A legjobb, ha egy képzeletbeli anyagra már otthon elhelyezzük a szabásmintákat, és ennek megfelelően vásárolunk. Kockás, vagy csíkos anyagnál az egyeztetések miatt rá kell számolnunk legalább 30%-ot. Amikor ellasztikus szövetet vásárolunk nézzük meg melyik irányba nyúlik az anyag. Ha hosszában nyúlik, akkor a ruhadarabot keresztbe kell szabni. Ekkor ahhoz, hogy 150 cm -er széles anyagot kapjunk meg kell vásárolnunk 150cm hosszú anyagot.

Az anyagot többféleképpen lehet elhelyezni (teríteni) a szabáshoz. Mindig gondoljuk át előre, melyik módozat a legmegfelelőbb számunkra! A következőkben felsoroltak közül bármelyiket is választja figyelembe kell venni, hogy a mintákon jelölt szálirány mindig az anyag hosszanti, azaz lánc irányát jelenti (kivéve az olyan ellasztikus anyagokat, amelyek hosszában nyúlnak). A mi szabásmintáink hajtott szélű terítési módhoz készülnek (2. és 3. pont), mert ezt használjuk leggyakrabban (kivéve asszimmetrikus ruha esetén). Amennyiben nyitott terítési módot választunk (1. pont) akkor az alkatrészeket a szimmetria vonalnál, azaz a hajtott szélénél tükrözni kell és így duplán felrajzolni.

II. TERITÉSI MÓDOK:

1. Az anyagot szimplán, színoldallal lefelé lefektetjük, és minden szabásmintát annyiszor rajzolunk fel, ahány darabot a szabásmintán előírtunk. pl.: asszimmetrikus ruhánál.

2. Az anyag szövött szélét egymásra illesztjük, színoldallal befelé. Legjobb, ha össze is gombostűzzük, hogy még véletlenül se csússzanak el egymáson. A hajtott szél felé simítsuk ki az anyagot. Ilyenkor minden dupla alkatrészből csak egyet kell felrajzolni. Egy darabot csak abban az esetben tudunk szabni, ha az szimmetrikus, és a hajtott szélre helyezzük az alkatrész szimmetriatengelyét, vagy a dupla alkatrészek szabásának befejeztével az anyagot hajtsuk szét, és szimplán szabjuk ki az alkatrészt. Mindig előre gondoljuk át, hogy hol fog kijönni a szimpla alkatrész.

3. Az anyagot hajthatjuk két oldalról középre színoldallal befelé, így két hajtott szélt kapunk. Ezt a megoldást olyankor érdemes alkalmazni, ha az eleje és a háta is egy darabból áll és szimmetrikus.

III. A SZABÁSNÁL TÖBB DOLGOT IS FIGYELEMBE KELL VENNI!!!

A) Szövésirány

Vannak olyan anyagok, például bársony, bolyhos anyagok, plüss, stb..., amelyeknek a színoldalán végigsimítva látni fogjuk, hogy egyik irányba elsimulnak a felület szálai, a másikban felborzolódnak. Ilyenkor feltétlenül figyelni kell, hogy az alkatrészeket csak egy irányban fektethetjük az anyagra, mert a kész ruhán szembeszökő színeltérés lesz.

B) Mintairány

Az anyagon meg kell nézni a mintát, hogy mindegyik mintaelem egyirányban van-e, vagy oda-vissza fordítva is megtalálható. Amennyiben egyirányba mutatnak a mintaelemek, ügyelnünk kell rá, hogy az alkatrészek is mind azonos irányba feküdjenek az anyagon. pl.: gondolunk itt mondjuk egy házikó mintás flanell anyagra. Ha a házikók teteje mindig felfelé van az anyagon, akkor csak egyirányba szabhatjuk, ha a teteje lefelé is és felfelé is van, akkor mindkét irányba szabhatjuk. Gondoljunk bele, hogyan mutatna mondjuk egy pizsamán, ha a bal elején a házikók fejjel lefelé, a jobb elején pedig felfelé állnának.

C) Minta illesztése

Ha az anyagunk kockás, vagy csíkos, már a szabásnál figyelni kell, hogy ahol csak lehetséges, a varrásoknál találkozzon a minta, nagymintás anyagnál pedig a szimmetrikus alkatrészeken egyformán kell elhelyezkednie. Természetesen ilyenkor több anyagot is kell vásárolni (kb.+30%), mert az alkatrészek csak a mintázat által meghatározott helyen lehetnek. A nagymintás anyagoknál érdemes arra is figyelni, hogy harmónikusan helyezkedjen el a minta az egyes alkatrészeken, vagyis a jól látható területeken egész mintaelemek legyenek. Tipikus hiba, hogy az elejeszélét az elejeközepével összekeverjük! A bonyolult mintázatot nyitottan szabja (terítési módok 1.), amennyiben hajtott szélű terítési módot választ, ügyeljen rá, hogy a minták fedjék egymást. Mintás, kockás vagy csíkos anyag esetében is, amikor hajtott szélű terítési módot használunk, mindig javasolt a két réteget összegombostűzni, vagy fércelni, így biztos nem csúsznak el egymáson szabás közben a rétegek. Kockás anyagnál irányított mintának számít, ha a kocka nem egyenlő oldalú..

D) Varrászélességek

A szabásminták, amelyeket küldünk Önöknek 1 cm varrásszéllel vannak ellátva. Amikor első alkalommal készít ruhát szabásmintánkról feltétlenül hagyjon rá még varrásszélt, hogy legyen miből kiengedni, amennyiben a ruha szűknek bizonyul. Lent láthatóak az ajánlott varrásszélességek. Ezek az általunk rátett 1 cm-el együtt értendőek. A ruhadarab készítése során történt változtatásokat a szabásmintán is hajtsuk végre, és innentől kezdve elég az 1 cm varrásszél (kivéve hasítékoknál, alja felhajtásnál, cipzárnál, stb...).. Nagyon figyeljünk arra, hogy az összevarrandó részeken mindig azonos varrásszél legyen.

Első alkalommal ajánlott varrás-, felhajtás-, ráhagyás szélességek:

Oldalvarrás: 2-3 cm

Váll- és ujjavarrás (hosszanti): 2 cm

Szabásvonal: 2-3cm

Kézelő, ujja alja (kézelős): 1cm

Karöltő és ujjakör: 1-1,5 cm

Nyakkör, nyakléc, gallér: 1cm

Stircelt széleknél: 1 cm

Felhajtás: kb. 4 cm

hasítékoknál: legalább 2cm

belső szár, külső szár, ülepvarrás (nadrágnál): 2-3 cm

öv, derékvonal: 1 cm

zsebek (zsebtasak, zsebfedő): 1-1,5 cm

 

IV. A SZABÁS MENETE:

A szűkítők, formázók helyét vágja ki a szabásmintából - elég az egyik oldalán, és hajtsa el - így könnyebben rárajzolja az anyagra. Főleg a természetes szálból készült anyagokat (pamut, len stb.) be kell avatni, vagyis vízbe kell mártani, és megszárítani szabás előtt. Ezek az anyagok víz hatására összemennek, és ha nem végezzük el a beavatást előre, később fognak kellemetlen meglepetések érni minket. Vasaljuk ki az anyagot. Válasszuk ki a megfelelő terítési módot. Az anyagra rajzolhatunk szabókrétával, vagy használhatunk szappant (a használattól teljesen elvékonyodott szappant hagyjuk kiszáradni).
A szabásmintákat gombostűzze az anyagra, ügyelve a láncirányra. Miután a szabásmintát az anyagra maradéktalanul felrajzoltuk minden jelöléssel és a varrásszéllel együtt, vegyük le az anyagról - két réteg esetében gondosan gombostűzzük össze az anyagrétegeket - és éles ollóval vágjuk ki. Ne feledkezzünk meg a szabásmintán található csípésekről, amelyek illesztendő pontokat jelölnek. pl.: térdvonalnál, derékvonalnál, stb... Ezeket a csípéseket az anyagba is vágjuk be max 0.5 cm mélységben.
Ha dupla anyagot szab, akkor az alul lévő anyagra elég a formázók főbb pontjait átszúrni gombostűvel, és szabás után vonalzó segítségével húzzuk meg a varrási vonalakat.. A legegyszerűbb, ha másolópapírt (szabóindigót) vásárolunk, és rádli segítségével másoljuk át az alul lévő anyagrétegre a varrási vonalakat. Éles ollóval vágjuk ki az alkatrészeket, készítsük el a becsípéseket az illesztendő pontoknál.

A ragasztós közbélések szabásánál is be kell tartani a szálirányt. Ügyeljünk a közbélés tárolására, mert ha összegyűrődik akkor sajnos nem tudjuk kivasalni és ez nagyon megnehezíti a szabást.